13. fejezet

Luna szemszöge:

Yoseob és Tiffany elmentek. Mi is két hónapja együtt vagyunk Gikwanggal, de én nem vettem neki semmit. Annyira tudtam, hogy valamit elfelejtettem. Most mit tévő legyek?

- Luna beszélni szeretnék veled négyszemközt – mondta Kiki

- Oké. Szerintem jobb lesz, ha felmegyünk.

Megragadta csuklóm és felmentünk az emeletre.

- Mit szólnál hozzá, ha elmennénk piknikezni egy közeli folyóhoz, most? – kérdezte

- Ez jó ötlet, menjünk.

- Menj és öltözz fel, addig én is átöltözöm.

Elmentem átöltözni. Egy farmert vettem fel egy fehér színű toppal és rá egy farmerdzsekit. A hajam lófarokba fogtam. Kész. Azon kattogott az agyam, hogy mit adjak barátomnak, ha nem vettem neki semmit. Beugrott, hogy még régebben vettem egy pár fülbevalót, de nem használtam. Mi lenne, ha odaadnám neki? Vagy csak az egyiket? Lehet hülyének fog nézni, hogy fülbevalót adok neki, de nincs jobb ötletem.

Gyorsan előkerestem. Egy kis dobozba volt benne, nem kell a csomagolással bajlódnom. Az egyiket kivettem belőle. Elég lesz neki az egyik is.

Kiléptem szobám ajtaján és Gikwang is akkor jött ki. Ő egy farmert és egy egyszerű pólót viselt. Nagyon jól állt rajta.

- Mehetünk? - kérdezte

- Igen.

- Nagyon jól nézel ki. – bókolt

- Köszi. – pirultam el

Közben leértünk a nappaliba.

- Hova-hova? – kérdezte a leader

- Piknikezni.

- Ah, értem.

Barátom eltűnt a konyhába és egy kosárral a kezében tért vissza.

- Jó szórakozást. – mondták a többiek

- Meglesz. Sziasztok.

Negyed óra séta után megérkeztünk. Leterítettük a pokrócot, majd kipakoltunk a kosárból. Sok finomság került ki belőle.

- Ezeket mind te csináltad? – kérdeztem

- Igen, egy kis segítséggel.

Sokat beszélgettünk és nevetgéltünk.

- Szeretnék neked adni valamit Gikwang. – húztam elő a kis dobozkát – Ez a tiéd.

Kinyitotta és elmosolyodott.

- Ne haragudj, de teljesen kiment a fejemből az ajándék.

- Semmi baj. Ez is nagyon tetszik. Nem is kell ajándék, hisz nekem Te vagy az ajándékom. – húzott közelebb magához egy csókra

- Ez a tiéd. – nyújtott át egy dobozkát

Kinyitottam és egy baglyos nyaklánc volt benne. Ezt akartam mindig megvenni, de vagy elmaradt, vagy közbe jött valami és nem jutottam el odáig, hogy meg tudjam venni.

- Köszönöm szépen. Nagyon tetszik. – csókoltam meg

Lassan kezdett sötétedni, így összepakoltunk és lefeküdtünk a pokrócra. Néztük a csillagos eget és meséltünk egymásnak különféle történeteket. Elmondtuk a legkínosabb és a legszebb emlékeinket.

- Elég későre járhat. Szerintem menjünk haza. – mondtam.

Összehajtottuk a plédet és elindultunk haza. Fél kilenc lehetett, amikor hazaértünk. A fiúk még tévéztek.

- Na, milyen volt? – kérdezte Junhyung

-  Jó – válaszoltam tömören – Tiffany-ék hazaértek már?

- Még nem.

- Megyek aludni. Jó éjt. – felmentem

Letusoltam és lefeküdtem aludni.

12. fejezet

Hétvége van. Nem kell mennünk, dolgozni. Ma meglepem Yoseob-ot egy romantikus vacsival az egyik közeli étteremben. Már mindent lerendeztem.

- Jó reggelt hercegnőm. Hogy aludtál? – kérdezte Yoseob

- Neked is. Köszi, jól. – nyújtóztam egyet. Kikászálódtam az ágyból és átmentem felöltözni, majd lementem reggelit csinálni. Luna és a maknae segítettek elkészíteni a palacsintát.

- Fiúk reggeli! – kiabáltam el magam, mire mindenki leviharzott. Asztalhoz ültünk és megreggeliztünk.

- Hm, ez nagyon jó-monda teli szájjal Hyunseung

Reggeli után elmosogattunk. Leültünk tévézni. Lassan teltek a percek az órák. Egy pillantást vetettem az órára, ami 4-et mutatott. Ideje lenne készülődni. Megfogtam Yoseob kezét és megkértem, hogy jöjjön fel velem az emeletre.

- Mi az?

- Készülődj, mert megyünk vacsorázni. Hatra foglaltam asztalt, öltözz ki!  - ezzel elviharzottam és hozzáfogtam készülődni. Gyorsan letusoltam, majd megkerestem az egyik kedvenc koktélruhámat. Ez még egyszer sem volt rajtam, de első látásra beleszerettem és megvettem. Nem volt szívem otthagyni az üzletben. Ideje felavatni. Felvettem a ruhát, ami egy térd fölé érő fekete színű kisruha csillogó kövekkel kirakva. Besütöttem a hajam és kisminkeltem magam. Egy kis fekete retikülbe beraktam a fontosabb dolgokat és Yoseob ajándékát. Megnéztem a végeredményt a tükörben.

- Egész jól nézek ki – gondoltam magamban

- Tiffany kész vagy? – jött be Yoseob. Elállt a lélegzetem, amikor megláttam, olyan jól nézett ki abban az öltönyben. Ő is csak ámult, amikor meglátott.

- Na hogy tetszik? – fordultam egyet tengelyem körül

- Gyönyörű vagy – kaptam egy csókot

- Köszönöm – pirultam el – Mehetünk?

Bólintott. Lementünk. A többiek csak álltak és tátott szájjal néztek minket. Luna-nak még a müzlis kanál is kiesett a kezéből.

- Mi van? Ennyire rosszul nézünk ki? – kérdeztem

- Nem. Dehogy is. Nagyon jól festetek.

- Elmegyünk vacsorázni, majd jövünk.

Az egyik kedvenc éttermembe mentünk. Tízpercnyire volt tőlünk. Odaértünk, majd leültünk az egyik asztalhoz. Yoseob nagyon udvarias volt, kihúzta nekem a széket és velem szembe foglalt helyet. A pincér hozott nekünk étlapot és felvette a rendelésünket. Amíg az ételekre vártunk, beszélgettünk.

- Örülök, hogy egy kis időt kettesben tudunk tölteni. – fogta meg a kezem

- Én is. Nagyon rossz volt két hónapig nélküled.

- Tudom. Nekem is rossz volt, de mostantól még több ilyen lesz.

- Majd megkérem a főnököt, hogy én is mehessek veletek.

Meghozták az ételeket. Nagyon jól néztek ki.

- Együnk.

Miután megvacsoráztunk Yseob töltött mindkettőnknek bort.

- Igyunk, hogy már két hónapja együtt vagyunk – emelte fel poharát

- Ránk – koccintottunk.

Még beszélgettünk, majd éreztem, hogy itt az ideje az ajándékomnak. Elővettem a kis dobozkát a táskámból.

- Nem vagyok a szavak embere, de köszönöm az eddig együtt töltött időt és még többet szeretnék veled tölteni. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy téged foglak szeretni és neked fogom mondani, hogy SZERETLEK. Az álmom valóra vált és ennél nem is kell több. Ez a tiéd – nyújtottam át a kis dobozkát

Elvette, majd kinyitotta. A szeme csillogott. Gondolom az örömtől.

- Tudom, hogy szereted a karkötőket, ezért gondoltam…

- Tiffany ez gyönyörű – szakított félbe – Köszönöm. – csókolt meg

- Örülök, hogy tetszik – mosolyogtam

- Segítenél bekapcsolni? – nyújtotta felém a kezét

- Persze.

- Tiffany én nem is tudom elmondani hogyan, köszönjem meg hogy vagy nekem. Nagyon szeretlek. Ez a tiéd. – nyújt át egy borítékot – Nyisd ki!

Nem haboztam, egyből kinyitottam, és amikor megláttam a tartalmát nagyon megörültem.

- Úristen! Két MBLAQ koncertjegy?! Nagyon szépen köszönöm – csókoltam meg – Eljössz velem?

- El, ha szeretnéd, de elviheted Luna-t. Nem fogok megharagudni.

- Juj. Köszi. – öleltem meg

A háttérben halk zene szólt.

- Szabad lesz a hölgyet? – nyújtotta a kezét Yoseob amit elfogadtam

Besétáltunk a táncparkettre és lassúztunk egyet. A fejem a vállára hajtottam és így táncoltunk.

- Köszönöm ezt az estét – súgta a fülembe

- Nagyon szívesen – mondtam

Vége lett a zenének is. Felöltöztünk és lassan hazasétáltunk. Útközben láttunk egy hullócsillagot és kívántunk. Nem mondhatom el, hogy mit, mert akkor nem fog beteljesülni. Amikor hazaértünk már mindenki aludt. Nem volt kedvem fürdeni, majd reggel. Levettem a cipőm meg a ruhám és felhúztam a pizsim. Lefeküdtem aludni és egyből el is nyomott az álom.