11. fejezet

Lassan de letelt a két hónap. Ma jönnek haza a fiúk. Úgy gondoltuk ma Luna-val kedveskedünk kicsit nekik. Főztünk egy jó nagy adag rament. Biztos éhesek lesznek, ha hazaérnek. Barátnőmmel végigidegeskedtük a délelőttöt, majd két óta körül nyílik a bejárati ajtó. Gyorsan odasiettünk hozzájuk.

- Sziasztok.

- Szia YoSeob. – ugrottam nyakába és megcsókoltam

- Szia Tiffany. Légyszi…

- Oh persze. Bocsi, de nagyon örülök, hogy hazajöttetek. Csináltunk nektek enni. Hagyjátok csak itt a bőröndöket, inkább egyetek először. – mondtam.  Odaraktuk eléjük a kaját és egyből neki is estek. Mi is leültünk. Nagyon sokat meséltek a koncertekről.

- Ti nem esztek? – kérdezte teli szájjal JunHyung

- Nem, mi már ettünk.

Szinte az egészet megették. Biztos nagyon éhesek voltak már. Luna-val elmosogattunk, majd segítettünk felvinni a bőröndjeiket. Bementem a szobámba és leültem az ágyamra. Már több mint két hónapja együtt vagyok YoSeob-bal. Nagyon szeretem. Olyan kedves, aranyos és figyelmes. Holnap odaadom neki az ajándékom, de van egy bibi. Nem tudom, hogy el-e mondta a főnöknek a mi kapcsolatunkat. Minél hamarabb meg akarom tudni. Gondolkodásomból valaki kopogása zökkentett vissza.

- Gyere.

YoSeob volt. Bejött és leült mellém. Maga felé fordított és szorosan megölelt.

- Szeretlek, és nagyon hiányoztál - suttogta

- Te is nekem. YoSeob kérdezhetek valamit? – toltam el magamtól

- Bármit.

- Elmondtad már a főnöknek, hogy mi együttvagyunk? - néztem szemeibe

- Még nem.

- akkor mikor akarod elmondani, mert már nem szeretnék titkolózni.

- Ma. Elkísérlek a munkába, és akkor elmondom neki… Nem lenne kedved ma velem aludni?

- De. Öhm.. összeszedted a szennyesed? - kérdem tőle

- Igen, már be is vittem a fürdőbe. Lemegyek tévézni – csókolt meg

- Menj, addig mondom a többieknek, hogy ők is szedjék össze a mosnivalójukat.

- Szerintem már összeszedték.

- Rendben, megnézem. – indultam meg. Bementem a fürdőbe és tényleg összeszedték. Hatalmas kupacok voltak bent. Még szerencse, hogy két mosógép van, így egyszerre többet lehet kimosni. Beraktam két nagy kupacot a gépekbe, öntöttem bele mosóport és elindítottam. Ránéztem az órámra, lassan indulnunk kell. Gyorsan átöltöztem és indultunk.

- Fiúk légyszi figyeljetek a mosásra – mostam a tévézőknek. Válaszul egy okét kaptam. Beértünk a CUBE-hoz. YoSeob és GiKwang elmentek a főnökhöz megbeszélni ezt a dolgot, mi meg hozzá fogtunk dolgozni. Ma fellépések sorozata: SHOW CHAMPION, M COUNT DOWN, KBS. Sok munkánk lesz… megint. Másfél órába kellett bezsúfolni a BTOB-ot a 4MINUTE-ot és az APINK-et. Fáradtan ültem le az egyik székbe, közben a fiúk bejöttek. Hozzánk.

- Na mit mondott? – mentem oda YoSeob-hoz. Magamban azért imádkoztam, hogy ne rúgjon ki, mert akkor soha többé nem láthatom szerelmemet.

- Szerencsére nem szedte le a fejem, mint látod. Nem volt se boldog se mérges, de azt mondta hogy ha nyilvánosságra kerül a kapcsolatunk, akkor repültök innen Luna-val.

- Ígérem nem fog ez megtörténni – tettem a kezem a szívemre és elnevettem magam

- Szeretné, ha felmennétek hozzá, most – mondta Kiki

- Oké. Várjatok meg itt – elindultunk. Felértünk az ötödik emeletre. Megálltunk a főnök ajtaja előtt. Vettem egy nagy levegőt, majd kifújtam. Ránéztem Luna-ra.

- Készen állsz? – kérdem tőle. Bólintott. Bekopogtam, majd egy hang beinvitált minket. Bementünk és illedelmesen meghajoltunk, majd leültünk.

- Na szóval ez a „Főnök van pasim/csajom” dolgot engedélyezem, mindaddig, amíg ez nem kerül egy ideig nyilvánosságra és az ilyen „Fel ne faljátok egymást” tartogassátok otthonra. Ha mégis a nagyközönség elé kerül, akkor búcsút mondhattok ennek az állásnak. Értve vagyok?

- Igen uram – hajoltunk meg

- Most elmehetnek. Viszont látásra.

- Viszlát. – mentünk ki. A szívem hevesen dobogott és a lábaim remegtek. Véget ért a munkaidőnk. Összepakoltuk a sminkes dolgokat és hazamentünk. Otthon a fiúk még mindig a tévét bámulták.

- Megnéztétek a mosást? – kérdezte Luna

- Basszus nem – csapta homlokon magát HyunSeung. Gyorsan levettem a cipőm magamról és barátnőmmel együtt berohantunk a fürdőbe. Szerencsére nem történt baj, csak lejárt a program. Kiszedtük a ruhákat és kiteregettünk és utána készítettünk vacsit. Miután megettük én elmentem fürdeni. Felhúztam a pizsimet és visszamentem a nappaliba tévézni. A fiúk is elmentek fürödni. Elég későre jár már.

- Mi megyünk aludni – álltam fel – Jóét – fogtam meg YoSeob kezét

- Jóét – oltotta el a lámpát

- Neked is.

Egymással, háttal feküdtünk le, majd két kart éreztem a derekam körül. Így aludtunk el.

10. fejezet

Teltek a napok és eljött az idő, amikor a fiúk elutaznak promózni az új dalukat. Az a rengeteg fellépés. Istenem, csak ne hajszolják túl magukat. Mindent összepakoltak, indulásra készek.

- Nagyon fogsz hiányozni – öleltem meg szorosan YoSeobot

- Te is nekem. – adott egy hosszú búcsúcsókot. A taxi már várt rájuk, ami beviszi őket a reptérre.

- Sziasztok- integettünk nekik az ajtóból. Elmentek. Miénk az egész lakás. Máris hiányzik YoSeob. Fogtam magam és leültem a kanapéra a nappaliban.

- Haló!  -vettem fel az éppen zajongó telefonom

- Annyeong! Tiffany a CUBE Ent. Szervez a dolgozóinak egy kirándulást a Han folyóhoz. Ha gondoljátok, gyertek el. Tízkor indulunk. – mondta a főnök

- Rendben, megyünk.

Elmondtam Luna-nak, hogy a főnök mit mondott. Összepakoltuk azokat a holmikat, amik egy kirándulásra kellenek. Sportosan felöltöztünk és mentünk a CUBE-hoz. Mivel a többi sminkest, stilystot, fodrászt nem igazán ismertük, így hát odamentünk a BTOB-hoz.

- Sziasztok fiúk! – köszöntünk nekik

- Sziasztok. Ti is jöttök?

- Igen. Egy kis kikapcsolódás nem árt.

A buszra várva sokat beszélgettünk és nevetgéltünk. Megjött a különjárat és felszálltunk. Az indulásra kicsit várni kellett még. Körülbelül két óra utazás után leértünk a Han folyóhoz. Ott letáboroztunk. Volt egy „kincskereső” feladat. Az erdő mélyén elrejtett újabb nyomok egyre közelebb juttattak minket a kincshez. A térkép egy vízeséshez vezetett mindenkit. Ott gyűlt össze újra a csapat. Gyönyörű volt, ahogyan az a hatalmas víztömeg zúdult le a kövekről. Az a friss illat. Amit az erdő adott, felszabadító úgy éreztem, hogy szabad vagyok, semmi teher a vállamon és egy pillanatra meg is feledkeztem a fiúkról, akik éppen Japánba tartanak. Elidőztünk a vízesésnél, majd visszamentünk a táborhelyünkre. Ott megebédeltünk. Ebéd után voltak még közös programok, amin jól elszórakoztunk. Kezdett esteledni így elindultunk hazafelé. A busz a CUBE-nál tett ki minket. Gyalog kellett hazamennünk. Hazaérve gyorsan megfürödtünk, majd lefeküdtünk aludni. Hajnali három körül csörög a telefonom. Nem néztem a számot, csak felvettem.

- Haló! Stephanie Hwang vagyok. Miben segíthetek? – szóltam bele kómás hangon

- Szia édes. Yo Seob vagyok.

- Úristen! YoSeob hogy vagy?

- Köszi jól. Bocsi, hogy ilyenkor hívlak, nem akartalak felébreszteni.

- Semmi baj. Te bármikor hívhatsz. Most értetek oda? – kérdeztem

- Igen. Nagyon hiányzol.

- Te is nekem. Képzeld ma voltunk kirándulni a CUBE-osokkal.

- Hú. Biztos jó volt. De most mennem kell. Szeretlek, szia!

- Én is. Szia. – és visszaaludtam. Másnap a szokásos időben keltem. Reggelire tojásrántottát készítettem, addig Luna megterített.

- Tegnap felhívott YoSeob hajnali háromkor. Mondta, hogy hiányzok neki. Annyira édes volt.

- Engem is felhívott GiKwang. Azt mondta, ha hazajön lesz egy meglepetése számomra – ecsetelte Luna. Megreggeliztünk, majd elmosogattunk. Leültünk tévézni, de szokás szerint semmi értelmes adás nem volt. Közeledett a Dél. Megebédeltünk és utána mentünk dolgozni. Ma megkaptuk a fizetésünket. Nekem pont megfelelő az összeg, amit kapok. Még tudok belőle félretenni is egy kicsit. Úgy gondoltam veszek YoSeob-nak egy kis apróságot mire hazaérnek, és hogy már két hónapja együttvagyunk. A mai napunk elég laza volt. Munka után elmentem a városba körülnézni, hogy mit is vegyek szerelmemnek. Tudom, hogy szereti a karkötőket így hát bementem egy ékszeres üzletbe. Találtam is egyet, amit megvettem. 

9. fejezet

Ennyire korán még sohasem keltem fel eddig. Főztem reggel kávét és egy jó nagy bögrével meg is ittam. Luna-nak is adtam. Nem reggeliztünk, de készítettem szedvicseket. Azokat visszük enni. A fiúknak is csomagoltam. Beértünk a CU

BE-hoz. A rendező már a díszleteken az utolsó simításokat végezte. Mi is hozzáfogtunk a munkához. Egy részletet többször is fel kellett venni, mert vagy elrontották a szöveget vagy a táncmozdulatot, vagy elhülyéskedték. Épp szünetet tartottak.

- Hoztunk nektek szendvicset.- vettem elő a dobozt

- Kajaa – örült Wonnie. Közben mi is megettük a miénket Luna-val. Egész nap keményen dolgoztunk mi is, ahogy a fiúk. Na jó annyira nem. Tizenöt óra leforgása alatt végül sikeresen felvették az MV-t. Össze is vágták a részeket, szóval mos tmár szalonképes. Mehet a netre. Összepakoltuk a sminkes cuccokat és a fiúkkal együtt mentünk haza. Hajnali három volt mire hazaértünk. Egy gyors tusolás után bedőltem az ágyba és elaludtam. Másnap kelhettem hétkor, ugyanis be kell mennünk megint fotózásra, de most a BTOB-hoz. Gyorsan megmosakodtam és felöltöztem.

- Luna siess már – kiabáltam fel neki

- Megyek.

Taxival mentünk. Szinte az egész utat végigásítoztam.

- Tiff a végén még kiesel a szádon – nevetett barátnőm. Közben megérkeztünk. Bementünk és megkerestük a BTOB szobáját.

- Sziasztok – léptünk be

- Hello!

Egy- kettő kisminkeltük őket.

- Tiffany minden rendben? – jött oda hozzám Eunkwang

- Persze, csak tegnap forgatás volt és nem sokat aludtam.

- Akkor jó, mert azt hittem valami baj van. – elment

Leültem Luna mellé.

- Eljössz velem kaját venni? - kérdeztem

- Menjünk, most úgy is szünet van.

Leugrottunk a legközelebbi kisboltba. Vettünk valami kis eledelt és utána visszamentünk a CUBE-hoz. Még tartott a szünet szóval ettünk. Ez kellett most nekem. Újult erővel folytattuk a munkát. A fotózás a vége felé közeledett. Mi is meglestük őket, hogy ügyeskednek.

- Szerintem Ilhoon-nak tök jól áll az a sapka - jegyeztem meg – Neked ki a kedvenced a BTOB-ból? – fordultam Luna-hoz

- Most hogy így elnézem őket, hmm… Peniel. De miért kérded?

- Csak – vontam vállat. Befejeződött a fotózás. Összepakoltuk a cuccunkat és elmentünk haza. Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk négyesben sétálni. A park felé közeledve valakit kiszúrtam a tömegbe.

- Az ott Joon az MBLAQ-ből? – kérdeztem Luna-t, mire odakapta a fejét. Egy pár másodpercig hunyorgott, nézte a tömeget, és végül megállapította, hogy ő az.

- OMG! Az tényleg ő! Úristen! – örültünk. Tudniillik én hatalmas A+ vagyok. Ők az egyik kedvenc bandám, persze a Beast visz mindent, de őket is nagyon szeretem. Szinte az összes albumuk megvan. Ő pont felénk jött és intett a srácoknak.

- Hello! – ért oda hozzánk. Illedelmesen meghajoltunk.

- Mizu haver? – kérdezte Kiki mi meg csak tágra nyílt szemekkel néztük, hogy mi történik.

- Semmi. Ezek kik? – kérdezte mosolyogva – Csak nem az amire gondolok?

- De igen. Ők a barátnőink, Luna és Tiffany.

- Oppa ti ismeritek egymást? – kérdeztem Yoseobot

- Igen. Osztálytársak voltunk általánosban és gimiben. Összebarátkoztunk és azóta is tartjuk a kapcsolatot.

- Joon, hatalmas rajongótok vagyok – szólaltam meg

- Iganán? Nagyon örülök neki. Most mennem kell. Sziasztok.

- Szia.

A parkban sétáltunk tovább és beszélgettünk. Nem tudom miért, de az érzelmek előtörtek belőlem könny formájában. Ezek örömkönnyek.

- YoSeob szeretlek – öleltem meg hirtelen. Kicsit meglepődött tettemen, de visszaölelt. Felemelte fejemet, hogy jobban lássa arcomat.

- Tiffany miért sírsz?

- Olyan boldog vagyok. Megkaptam álmaim munkáját és még mindig nem tudom felfogni, hogy egy idol barátnője vagyok. Azt meg el sem tudom képzelni, hogy nélküled éljek. – szipogtam

- Jaj, te! – ölelt magához – Soha nem foglak elhagyni.

- Hogy fogom kibírni azt a két hónapot, amíg nem leszel itthon?

- Majd adok egy fényképet magamról, amit nézegethetsz, és amint időm engedi, felhívlak.

8. fejezet

Reggel a szokásos időben keltem, majd megreggeliztünk. Ma fotózás lesz a fiúknak. Amikor megtudtam, hogy a T-ARA-val lesz, őszintén nem nagyon örültem neki. Nincs semmi bajom a lányokkal, kivéve SoYeon-t. Őt nem bírom annyira. Persze a sminkelésnél nem mutattam ki, hogy nem szimpatizálok vele. A fotózáson viszont mindig YoSeob közelében volt. Észrevettem, hogy rámászott.

- Hé! Mi van veled Tiff? - látta rajtam Luna, hogy nem tetszik az, amit látok – Feszültnek tűnsz.

- Nem bírom SoYeon-t. Nézd meg most is mit csinál. Rámászik a pasimra – az utolsó szót halkan mondtam, nem akartam, hogy az egész stáb megtudja – Csak kerüljön a kezeim közé.

- Nyugi. Remélhetőleg nem lesz több munkánk velük.

Visszamentünk Luna-val a sminkszobába. Szünetet tartottak. A fiúk bejöttek hozzánk.

- Milyen voltam? – kérdezte YoSe és akart adni egy puszit, de elhajoltam előle

Megfogta a csuklóm és kifele húzott a sminkszobából.

- Mi a bajod?

- Élvezted SoYeon társaságát? – kérdeztem gúnyosan

- Már beszélnem sem szabad más lányokkal?

- Nem ezt mondtam. Te egyátalán nem vetted észre, hogy mennyire nyomul rád?

- Nem.

- Hát ezt nem mondod komolyan? Még ha nem is lennék a barátnőd, akkor is feltűnt volna, hogy rádszállt.

- Egyébként is mondtam neki, hogy van barátnőm. Te vagy az.

- És mit mondott?

- Semmit, csak elfintorodott.

- Fú… megfojtom – indultam meg az ajtó felé, de YoSeob megfogta a derekam

- Nem mész te sehova – húzott vissza – Balhét akarsz? Azt akarod, hogy feljelentsen?

- Nem. – mondtam halkan

- Akkor nyugodj meg – ölelt magához

Mélyet szippantottam illatába, az a tipikus parfüm, amit YoSeob használ. Visszamentünk, megigazítottuk a sminkjüket és folytatódott tovább a fotózás. Megnéztük mi is a képeket. Szerintem egész jól sikerültek. A főnök hivatott minket. Vajon tudja már, hogy két Beast tagnak van barátnője?

- Luna, szerinted, tudja, hogy…

- Nem tudom. Remélem, nem rúg ki minket.

Felmentünk a főnökhöz. A szívem a torkomban dobogott, izzadt a tenyerem. Luna is nagyon ideges volt. Azt ismételgettem magamban „Csak ne rúgjon ki. Csak ne rúgjon ki.”

- Azért hívattalak titeket, holnap MV forgatás. Szóval hajnali négykor kezdünk.

Kimondta ezt, én úgy örültem, hogy nem azért hívatott, hogy kirúgjon.

- Rendben.

Vissza a munkához, hiszen ma fellépés az M COUNT DOWN-ban. Kisminkeltük a fiúkat meg a 4MINUTE-et. Összeraktuk a kezünket, és egyszerre azt mondtuk, hogy FIGHTING!

- Csak ügyesen. – mondtuk nekik

A fellépés után osztogattak még autogramot és fényképezkedtek a fanokkal. Átöltöztek, majd együtt mentünk haza. Mindenki hamar lefeküdt, hisz holnap korán kell kelnünk.

7. fejezet

Felvirradt a nap. Már korán reggel felkeltem, mert ha belegondolok lesz itt mit csinálni. Mindenkit én keltettem, majd megreggeliztünk. Mindenkinek a saját szobáját kellett kitakarítania.

- Készen vagyunk! – jöttek le az emeletről

- Oké, akkor HyunSeung és JunHyung tiétek a fürdő. DongWoon és YoSeob tiétek a konyha, GiKwang és DoJoon tiétek a nappali. Addig mi leellenőrizzük fent a munkátokat.

- Nem is rossz, hát jobb mint előtte volt. Igaz, hogy egyikük szobájában se voltam még, kivéve YoSeob-éba, de ott rend volt, csak porcicák ültek a bútorokon. El tudom képzelni mi volt a többiekébe ezelőtt. – nevettem

Lementünk és én beálltam a konyhát takarító csapathoz segíteni, Luna pedig a nappalisokhoz. Nagyjából másfél óra alatt végeztünk is. Elégedetten néztem körbe.

- Szép volt srácok - pacsiztunk

Még délelőtt végeztünk, majd megebédeltünk. Előttünk állt az egész délután.

- Elmegyünk az állatkertbe? – kérdezte a maknae

- Menjünk! – egyeztünk bele 

Felszaladtunk átöltözni meg a telónkért és a fényképezőnkért. Tömegközlekedéssel mentünk, ami hát elég zsúfolt volt, de csak odaértünk. Megvettük a jegyeket és bementünk. Először a tevéket néztük meg, majd a nagymacskákat és a többi állatot. A legvégére maradtak a madarak.

- Nézd azt ott milyen szép színes - mutattam az egyik papagájra

- Mondd, hogy Beast. – mondta neki DoJoon

- Kimondta – nevettünk

Rengeteget fotózkodtunk és nagyon jól éreztük magunkat. Lementünk az állatkert büféjébe.

- Vehetek hot-dogot? – kérdezte DongWoon

- Nem! Most ettél! – parancsoltam rá

Elkezdett puffogni. Nem lehet állandóan csak enni. Rendeltünk innivalókat, majd a felszolgáló kihozta őket.

- Fiúk, van egy bejelenteni valóm – szólt hirtelen YoSeob – Lehet, hogy nem fogtok neki örülni, de Tiffany és én… szóval együttvagyunk.

Amikor kimondta, hatalmas kő esett le a szívemről, végre nem kell titkolóznunk, de azokat a fejeket látni kellet, volna, alig bírtam visszatartani a nevetést. Sokk az arcokon, de egész jól fogadták.

- Hát az a helyzet, hogy nekem is meg kell osztanom valamit- állt fel GiKwang – Az van, hogy Luna és együtt vagyunk.

Ezen a fiúk már meg sem lepődtek.

- Ezt meg kell ünnepelnünk – szólt a leader és rendelt egy üveg pezsgőt

- Tószt. Mondjunk tósztot a pároknak – áll fel JunHyung

Elmondtuk a tósztot, majd megittuk a pezsgőt és hazamentünk. Hazaérve a fiúk egyből a kanapét célozták meg, el voltak fáradva. Barátnőmmel tele voltunk energiával, úgyhogy eldöntöttük, lemegyünk a partra.

- Kinek van kedve lejönni velünk a partra? – kérdeztem a kidőlt társaságot  

- Mi megyünk – pattant fel Kiki és Seob

Gyorsan összepakoltunk, ami kell egy strandra és mentünk is. Hívtunk taxit. Negyed óra kocsikázás után leértünk a tengerpartra. Átöltöztünk, bekentük magunkat, majd bementünk a vízbe. Jól elvoltunk, versenyeztünk meg minden. Kezdett kiázni a bőrünk, ezért és és Luna kijöttünk. A fiúk még maradtak. Barátnőmmel napoztunk és pihentünk kicsit. Nem sokkal később ők is kijöttek. Elmentünk harapni valamit, utána visszamentünk a táborhelyünkre. Valamit kerestem a táskában, de nem találtam meg és mire észbe kaptam YoSeob felkapott a vállára és rohant velem a vízbe.

- YoSeob! Tegyél le azonnal - kapálóztam

Láttam, hogy Luna-val ugyanaz történik, mint velem. Mi van ezek összebeszéltek? YoSeob úgy ment, mint aki meg sem hallotta, és amikor beért a vízbe, bedobott. Luna landolt mellettem.

- Ch… ezt még megbánod - mérgelődtem

Persze, hogy ők élvezték, és jót röhögtek rajtunk.

- Van egy ötletem. Játsszunk olyant, hogy ti a nyakatokba vesztek, és mi megpróbáljuk egymást belelökni a vízbe.

Felvettek a nyakukba, mi meg foggal-körömmel küzdöttünk, hogy a másikat belelökjük a vízbe.

- Kettő-kettő az állás. Most jön a döntő. – mondta Kiki

Az elején még vért izzadva harcoltam, de egy óvatlan pillanatban elvesztettem az egyensúlyom és a vízbe zuhantam.

- Nyertünk, nyertünk- nevetett Luna

- Jössz te még az én utcámba – fenyegettem meg, de elnevettem magam

Kimentünk a vízből megszáradni, közben fagyiztunk egyet. Utána átöltöztünk.

- Nemsokára mehetnénk haza - javasoltam

Lassan összepakoltunk é indultunk haza. Megint taxival mentünk. Kifárasztott a „csata” és bealudtam. Arra ébredtem fel, hogy a szobámban vagyok. Lementem a nappaliba, mindenki ott volt.

- Felkelt az álomszuszék – mondta HyunSeung

Nem szóltam semmit, csak leültem YoSeob mellé.

- Miért nem keltettél fel, mikor hazaértünk?

- Hagytalak pihenni, látszott rajtad, hogy el voltál fáradva.

Este még tévéztünk, majd lefeküdtünk, hisz holnap kemény napja lesz mindannyiunknak.

6. fejezet

Eljött a koncert napja. A srácok már korán reggel elmentek. Mi se maradhattunk sokáig otthon. Nekünk is mennünk kell, mivel tegnap derült ki, hogy az egész CUBE Family-t nekünk kell kisminkelnünk. Szóval nagyon sűrű napunk lesz. Beértünk a Cube-hoz, már vártak minket. Első volt a BTOB. Jó hangulatban telt a munka. A srácok állandóan ökörködtek, mi meg csak nevettünk rajtuk.

- Jó munkát – mondtuk nekik

Következő volt az APink. Velük összeismerkedtünk. Végeztünk. Utána jöttek a 4MINUTE –es lányok. Viszonylag hamar végeztünk. Az utolsó előtti volt G.NA. Vele is megtaláltuk a közös hangot. Utolsó volt a Beast. Én YoSeob-ot kaptam, Luna pedig GiKwangot. Velük kezdtünk, majd így sorba. A végére elfáradtunk, fájt a kezünk, de még nincs vége a napnak. A szünetekben meg kellett igazítani a sminkjüket. Végül csak vége lett ennek a fárasztó napnak. Az egy jó az volt benne, hogy mi is megnézhettük a fellépéseket. Mindenki hulla fáradtan ért haza. Még volt idő lefekvésig, ezért átmentem YoSeob-hoz beszélni vele. Bekopogtam az ajtón, majd bementem.

- Ülj le!

Leültem és belekezdtem mondandómba.

- Beszélni akarok veled.

- Elég komolynak hangzik. Valami baj van?

- Nem, semmi – ráztam meg a fejem

- Figyelj… azt a puszit az ajtóban miért kaptam?

Nem mondott semmit, csak közelebb húzott magához és megcsókolt. Szája lágyan simult az enyémre, ajkaimat elöntötte a forróság.

- Hát ezt jelentené az a puszi, csak még bizonytalan vagyok az érzéseimben… Stephanie Hwang! Lennél a barátnőm? – kérdezte elpirulva

Köpni-, nyelni nem tudtam, amikor ezt kimondta, a vér is egy pillanatra megfagyott bennem. Én már eldöntöttem. Szeretem YoSeobot.

- Igen – mondtam, majd újra megcsókoltam

Még beszélgettünk kicsit erről-arról.

- Azt hiszem, már elég későre járhat. Megyek aludni. Jóét. - adtam neki puszit

- Neked is.

Reggel kipihenten ébredtem. Még sosem éreztem magam ilyennek reggel. Általában mindig nyűgös és fáradt vagyok, de most nem. Fel sem öltöztem, így pizsamástól átmentem Luna-hoz. El kell neki mondanom, ami tegnap este történt.

- Álomszuszék kelj fel, hírem van – húztam félre a függönyt

- Még öt perc – nyöszörgött. Szokásos reggeli duma.

- Nem, nem – ugrottam rá

- Jó, jó. Fent vagyok, csak szállj le rólam. – ellenkezett – na és mi a hír?

- Összejöttem YoSeob-bal – mondtam boldogan

- Nem gondolod, hogy ez még korai?

- Már miért lenne az?

- Hát… Nem rég ismerted meg, és már összejössz vele. Lehet, hogy csak kihasznál.

- Mi? Hogy mondhatsz ilyet? Ezt honnan veszed? YoSeob- ból kinézed, hogy csak kihasználja a lányokat?

- Nem azt mondom, hogy rossz ember, szó sincs róla, de ki tudja?

Kiviharzottam a szobájából egy szó nélkül. Bementem a szobámba és elkezdtem pakolászni mérgembe. Hogy lehet ilyen emberítélő a barátnőm, ráadásul a LEGJOBBB. Még soha nem láttam ezt az énjét. Megértem, hogy félt, de YoSeob nem olyan. Kopogtak.

- Szabad.

Seob volt az. Bejött és leült az ágyamra.

- Hát te mit csinálsz?

- Pakolászok.

- Tán nem csak el akarsz menni? – kérdezte aggódva

- Nem, csak az előbb összezörrentem a barátnőmmel.

- Ja! Miért?

Úgy éreztem joga van neki tudni, ezért elmondtam.

- A barátnőm azt mondta, hogy szerinte te kihasználod a lányokat, mert velem ilyen hamar összejöttél. Ugye nem csak szexre kellek neked?

- Hogy kérdezhetsz ilyet? Nem bízol bennem? Persze, hogy nem AZÉRT jöttem veled össze, hanem azért mert szeretlek téged. Miért várjak a másikra, hogyha itt vagy TE. Egyébként nem is volt még igazán komoly kapcsolatom, talán egy, az is csak két évig tartott, és az a lány is egy másik srácért hagyott el, pedig én szerettem őt.

Láttam rajta, hogy eltörnek belőle az emlékek.

- Az már a múlt. Most törődjünk inkább a jelennel. Én itt vagyok neked – öleltem meg

- Igazad van. Felejtsük el a múltat… Lemegyek, készítek egy kis reggelit.

Kiment, gyorsan felkaptam valami ruhát. Megreggeliztünk.

- Tiff figyelj! Sajnálom, nem úgy értettem. – jött oda hozzám Luna – Nincs harag?

- Nem tudok rád haragudni, hisz a legjobb barátnőm vagy – öleltem meg

Ma szabadnapunk van és a fiúknak is. Luna-val eldöntöttük, hogy elmegyünk a parkba sétálni. Egy szoknyát vettem fel tornacipővel.

- Elmentünk!

- Várjatok, hova? Én is mehetek? – kérdezte YoSeob

- A parkba sétálni és bocsi, de nem jöhetsz. Ez egy olyan csajos délután.

Negyed óra alatt ki is értünk, majd ott leültünk egy padra. 

- Mondani akarok valamit – mondta teljes komolysággal Luna 

Ilyenkor az ember mindig azt gondolja, hogy valami baj van, ahogy én is.

- Baj van?

- Nem. Dehogy. Az van, hogy GiKwang megkérdezte nem leszek-e a barátnője…és hát én igent mondtam.

Na most sokkoltam le. Erre nem számítottam, vagyis valahol mégis.

- Tudtam… és még te mondod nekem, hogy YoSeob kihasznál, hogy ilyen hamar összejött velem. Bagoly mondja verébnek!...

- Jól van, na! Tévedtem.

- Amúgy gratulálok.

- Köszi.

Még egy darabig beszélgettünk, majd elindultunk haza. Otthon a fiúk tévéztek. Ó! Most jut eszembe, hogy ígértem egy nagytakarítást, ami elmaradt. Nem baj még megejthetjük holnap, mert van még egy szabadnapunk.

- Srácok holnap nagytakarítás. - mondtam

- Oké.

Az este további részében tévéztünk mi is. Én felmentem a szobámba és felhívtam anyát.

- Szia anya!

- Szia Tiffany! Hogyhogy ilyenkor hívsz? Koreában nem éjjel van?

- De igen. Még nem alszom, úgyhogy gondoltam felhívlak. Mi újság?

- Semmi különös, és ott?

- Nem tudom örülni fogsz-e neki, vagy a falra mászol tőle, de összejöttem YoSeob-bal.

- Őszintén gratulálok. Oda tudnád adni egy percre?

- Húú.. köszi. Persze.

- YoSeob anyukám szeretne veled beszélni.

Valamit beszéltek, de nem nagyon értettem.

- Mennem kell anya! Puszi! Szia! - letettem

- Na mit mondott neked anyum?

- Azt, hogy ha megbántalak, vagy valami bajod esik, akkor nagyon meg fogom járni. Meg azt is, hogy vigyázzak rád.

- Tipikus anyák – forgattam szemeim

- Jóét Tiffany – adott egy puszit YoSeob

- Neked is – ennyivel nem értem be és megcsókoltam, majd lefeküdtem aludni.

5.fejezet

Hajnali 5-kor csörög a telefonom. Ránéztem a kijelzőre és a főnököm volt az.

- Haló!

- Haló! Ma lesz a 4MINUTE-nek egy fellépése és be kéne ugrani, mert a többi sminkes nem ér rá. Megoldható?- kérdezte

- Persze. Kb., mikorra menjünk?

- Olyan 9-re elég lesz.

- Rendben – tettem le

Hallottam valami nagy motoszkálást.

- Shh… még a lányok felkelnek – hallottam YoSeob hangját

- Késő – álltam az ajtómban

- Te meg hova készülsz? – nézett rám nagy szemekkel – Mondtam, hogy csendesen! – puffogott Seob

- Luna- nak szólni, hogy ma munka.

- De hát ma nem lesz fellépésünk – néztek nagyot

- Tudom, de a 4MINUTE- nek igen, és oda kellünk.

- Ja, értem. Akkor mi megyünk is, majd találkozunk.

- Szia!

- Sziasztok!

- Luna, ma be kell mennünk a 4MINUTE-hez sminkelni 9-re. Az előbb hívott a főnök – nyitottam be

Egy okét hallottam válaszol. Visszamentem a szobámba és még aludtam egy kicsit. Felhúztam az órámat 8-ra. Felkeltem, felöltöztem, majd készítettem reggelit. Gyorsan megreggeliztünk és indultunk. Taxival mentünk a CUBE-hoz. Mivel másodszor járunk már itt, és még csak a főnök irodáját tudjuk, hogy merre van, kértünk egy kis útbaigazítást.

- Elnézést. Meg tudná mondani merre található a 4MINUTE szobája?- kérdeztük a portást

- 3. emelet 5-ös szoba.

- Köszönjük.

Gyorsan megkerestük őket. Az ajtón nagy betűkkel ki volt írva „4MINUTE”. Bekopogtunk, majd bementünk és illedelmesen meghajoltunk.

- Annyeonghasseyo!

- Annyeong! – köszöntek a lányok

- Ti lennétek a Beast sminkesei? – kérsezte HyunA

- Igen, csak most iderendeltek magukhoz! - mondta Luna

- Tegeződjünk!

- Akkor bemutatkozok, a nevem Stephanie Hwang, de szólítsatok csak Tiffany-nak és ő a barátnőm Luna.

-  Az én nevem Kim Hyun Ah, de szólítsatok csak HyunA-nak. A többiek Ji Hyun, GaYoon, JiYoon és SoHyun.

Amikor készen lettünk a lányokkal, ők már indultak is a fellépésre, megbeszéltük, hogy majd elmegyünk együtt valahova. Elmentek, mi meg úgy döntöttünk, hogy megnézzük a fiúkat a próbateremben. Résnyire nyitottuk az ajtót és bekukucskáltunk. Pont a Breath-et táncolták, amit imádok. Az az egyik kedvenc tőlük. Egészen elámultunk rajtuk. Tudom, hogy már milliószor láttuk őket táncolni, de az a tévében volt. Élőben sokkal más.

- Bárcsak én is így tudnék táncolni! - ábrándoztam

- Ja, én is, de te mit akarsz? Irtó jól táncolsz.

- Nem is. A Breath koreóját is csak azért tanultam meg, mert nagyon tetszett.

Leállt a zene, mi meg csak beszélgettünk, észre se vettük, hogy már nem táncolnak. YoSeob észrevehette, hogy résnyire van nyitva az ajtó és kinyitotta.

- Jézusom YoSeob! Ezt többet ne tedd! – mondta Luna szívéhez kapva

- Bocsi. Nem akartalak megijeszteni, de ha már itt vagytok, gyertek be.

- Nem. Nem szeretnénk zavarni.

- De! Gyertek csak be, épp szünetet tartunk! – mondta DoJoon

Bementünk. Köszöntünk a többieknek is. Leültünk a padra. Nem sokat pihentek. Félek, hogy nagyon túlhajszolják magukat.

- Talpra fiúk a Not Me-t – tapsolt a leader

Mindenki beállt a helyére és már ropták is.

- Aztaa! Ez nagyon jó volt. Tiffany is jól táncol – mondta Luna

A szemeim szikrát szórtak és szúrósan néztem barátnőmre. Nem akartam táncolni.

- Tényleg? Hadd lássuk – mondták

- Hát… csak a Breath-et tudom, de csak akkor leszek hajlandó táncolni, ha valamelyikőtök csatlakozik hozzám!

- Majd én! – pattant fel YoSeob

Miért pont ő? Már megint. Elindult a zene. Ilyenkor levezetem a feszültséget, a stresszt. Számomra a külvilág megszűnik, csak én vagyok egyedül. Olyan felemelő érzés volt, nagyon élveztem, hogy YoSeob velem táncolt, boldog voltam. De miért? Miért van ez a furcsa érzésem?

- Nagyon ügyesek voltatok, tényleg jól táncolsz Tiff – kaptam a dicsérő szavakat

- Hé! Velem mi lesz? – puffogott mellettem –yoSeob

Olyan édes volt, amikor bevágta a „durcit”. Mi? Már megint mit beszélek?

- Te is ügyes voltál – dicsértem meg

Lassan hazaindultunk. Otthon készítettem rament a fiúknak is, ha majd hazajönnek, tudjanak mit enni. Luna-val ettünk, aztán néztük kicsit a tévét. Este tíz lehetett, amikor hazaértek. Látszott rajtuk, hogy elfáradtak. Segítettünk becipelni a cuccaikat.

- Kösz – mondta YoSeob és adott egy puszit az arcomra

Szinte lesokkoltam, de úgy tettem, mintha semmi nem történt volna. Ezen nagyon meglepődtem. Ezt mégis miért? Talán, azért mert segítettem neki behozni a cuccait?  Az képtelenség! Mindenki ment a dolgára, én lefeküdtem aludni. Holnap számon kérem YoSeob-tól, hogy mégis miért. Ezekkel, a gondolatokkal merültem álomba.

4.fejezet

Reggel alig bírtam felkelni. Nagy nehezen, de kimásztam az ágyból és felöltöztem.

- Jó reggelt… hmm mi ez a finom illat? Talán palacsinta? - kérdeztem

- Neked is. Bingó! Eltaláltad. – Mondta DongWoon, aki a konyhában szorgoskodott

Szépen meg volt terítve az azstal.

- Hol van Luna? – kérdezte GiKwang

- Nem tom. Biztos még alszik – vontam vállat

- Tiffany nem keltenéd fel? – kérdezte Do

- Aishh… most jöttem le – puffogtam

- Akkor majd én – mérgelődött Kiki  

Fél óra múlva Luna is lejött. Addigra kész is lett a reggeli.

- Reggelt - köszönt

- Neked is.

Megreggeliztünk. Isteni finom volt a kaja, nekem nagyon ízlett.

- Mi lesz a mai program?- kérdezte Luna

- Mi lenne, ha elmennénk az aquaparkba? – vetette fel az ötletet a rapper

- Kitűnő ötlet – mondtuk egyszerre

Reggeli után felmentünk összepakolni. Gyorsan mindent beraktam egy nagyobb táskába.

- Indulhatunk? – kérdezte YoSeob

Beszálltunk egy kisbuszba és már indultunk is. Nem bírtam várni mire odaérünk. Elkezdtem azt csinálni, mint a Szamár a Shrek-be. XD Két percenként az kérdezgettem : Ott vagyunk már? Nagyon idegesítő lehettem, de már türelmetlen voltam.

- Ott vagyunk már?

YoSeob ült mellettem, és ahogy ezt kimondtam elkezdett csikizni.

- Ne… Yo… Seob… elég! Abba... ha… gyom! Csak… elég… már! – nevetgéltem

A többiek furán néztek rám. Az út további részében nyugodtan ültem. Megérkeztünk. Ez szabadtéri volt, rengeteg medencével és csúszdával. Találtunk árnyékos helyet, ahova letáboroztunk. Elmentünk átcserélni a ruháinkat, majd vissza a táborhelyünkre. Amikor megláttam a fiúkat nagyon zavarba lettem, ahogy Luna is. Ez nekik is feltűnt.

 Azok a felsőtestek! XDXD

- Kenjünk magunkra naptejet, nehogy leégjünk! – mondtam és elkezdtem előkeresni a táskából. Nagy nehezen megtaláltam, pont a táska legalján volt. Hol máshol? Akartam volna kinyomni egy keveset, hogy a mellkasom és a karjaimat be tudjam kenni, de YoSeob gyorsabb volt és kivette a kezemből a flakont. Ezt meg miért csinálta? – gondoltam magamban

- Bekenhetem a hátad? – kérdezte

- I – igen – mondtam kicsit meglepődve

Egy gyors mozdulattal az orromra is kent egy keveset, amikor épp nem oda figyeltem.

- Hé! Ezt miért csináltad? – kérdeztem durcisan – Ezt visszakapod! Gyere csak ide!

Elkezdtünk kergetőzni, mint az ovisok.

- Elszaladsz előlem? Ezt nem úszod meg szárazon! – kiáltottam utána

Amíg mi „fogócskáztunk” eközben a táborhelyünkön:

- Látom, elvannak – szólt Kiki

- Igen. De bekennéd a hátam? – kérdezte Luna

- Persze, csak hova tették a tubust?

- Várj, segítek megkeresni – pattant fel Luna

A nagy keresésben véletlen összekoccantak, közben mi is befejeztük a kergetőzést.

- Áú – kaptak a fejükhöz

- Bocsi – mondták egyszerre, majd elnevették magukat

Végül mindenki be lett kenve, így indulhattunk fürödni. Pont abba a medencébe mentünk, amelyikbe a legtöbb csúszda volt. A csiga formájú volt a kedvencem. Rengetegszer lecsúsztam rajta. Kérdezték is hogy nem unom- e még azt, hogy mindig csak ugyanazon csúszom. Amikor már meguntuk és eléggé ki is áztunk, elmentünk enni. Evés közben megcsörrent a telefonom.

- Annyeong!

- Miben segíthetek?

- A fiúknak két nap múlva koncertjük lesz és be kéne jönni, dolgozni – mondta a főnök nagy komolysággal

- Rendben. És hányra?

- Reggel hatra! – ezzel le is tette

- Luna! A főnök volt, hogy holnapután munka – szóltam neki

Válaszul csak egy bólintást kaptam. Kaja után összepakoltunk és elmentünk haza. El voltunk fáradva, ezért le is feküdtünk aludni.

3. fejezet

Hatalmas kupi- Ruhahegyek mindenhol. Egyébként belülről is gyönyörű a ház a kupit leszámítva. Mindenkinek saját szobája van. Kíváncsi vagyok, hogy a szobájukba milyen rend lehet.

- Jesszus Mária! Mi ez a hatalmas kupi? – kérdeztem meglepődve

- Nincs időnk sűrűn házimunkát végezni, sokat melózunk – mondta JunHyung

- Hát látszik, hogy itt pasik laknak. – súgtam oda Luna-nak

- Fiúk szerintem a hétvégén nagytakarítást fogunk tartani, mert ekkora kupiba nem lehet lakni. – mondtam

- Oké. Végre vannak, akik segíteni fognak. – örült DongWoon

- Miért? Vagytok hatan és nem bírjátok? Milyenek az ilyen férfiak? Hm…? – csipkelődött kicsit Luna

- Hát… de lusták vagyunk takarítani – vallotta be YoSeob

A fiúk megmutatták a szobáinkat. Jó nagy, egy franciaágy van a tévével szemben. Szekrények és egy asztal, középen. Luna-nak is hasonló, csak neki másképp van berendezve.

- Elmehetnénk vacsorázni, mit szóltok hozzá?- kérdezte HyunSeung

- Miért is ne.

A Han Kuk Kwan étterembe mentünk. Luna-val sushit rendeltünk. A fiúk meg a kedvenceiket. Amíg vártunk az ételekre, rengeteget beszélgettünk. Vacsora után hazamentünk.

- Luna. Bejöhetek? – kopogtam az ajtaján

- Gyere.

- Figyelj! Valamit mondanom kell.

- Ugye nincs valami baj?

- Nincs. Na, figyelj! Amikor az étteremben YoSeob-bal beszélgettem, valami furcsa, de jó érzés töltött el. Úgy éreztem, mintha vibrált volna körülöttünk a levegő.

- Én meg tudod mit vettem észre, amikor GiKwang-gal beszélgettem?

- Mit?

- Sok közös dolgot véltem felfedezni kettőnkben.

- Lehetséges, hogy szerelmesek vagyunk? – kérdeztük egymásra nézve

- Na mindegy. Visszamegyek a szobámba.

Lehetséges, hogy szerelem lenne első látásra? YoSeob nagyon cuki, meg kedves, aranyos, de már az első nap belezúgni? Jézusom miket beszélek? Tiffany verd ki ezeket a fejedből! Nem értem mi van velem. Gyorsan lefürödtem és felhúztam a pizsimet.

- Nincs kedved tévézni velünk? – jött be DoJoon a szobába

- Kopogni luxus?

- Bocsi, de nyitva volt az ajtód. Na jössz?

- Igen.

Lementünk, mindenki pizsamában ült a nappaliban. Luna- val YoSeob és GiKwang közé ültünk.

- Melyik film legyen?

- Az Átok- vágtuk rá egyszerre Luna- val, majd elnevettük magunkat

Bevallom őszintén, nem szoktam, csak ritkán horrort nézni. Azért választottuk ezt, mert már terveztük, hogy egyszer ezt megnézzük. Annyira nem volt ijesztő. Na, jó volt benne egy-két rész, ami váratlan volt és néha kicsit összerezzentem. Vége lett a filmnek, mindenki ment aludni.

2.fejezet

A másnap elég unalmasan telt. A barátnőmmel csak punnyadtunk  a szobában amígnem egyszer jelzett a telefonom, hogy SMS-t kaptam.

„Ma délután 3-kor a Cube-nál” – állt az üzenetben

- Na? Ki volt az? – kérdezte Luna

- A főnök, hogy ma délután 3-kor a Cube-nál – mondtam

Dél fele járhatott az idő, ezért lementünk a hotel éttermébe és megebédeltünk. Ebéd után kis pihi és utána készülődtünk. Kb. 15 perc alatt oda is értünk. Bementünk. Kértünk egy kis útbaigazítást. A főnök irodája az 5. emeleten volt. Fellifteztünk. Az ajtaja előtt megálltunk

- Kopogj be - suttogta Luna

- Nem. Kopogj te.

Egy pár másodpercig vitatkoztunk, amíg be nem adtam a derekam.

- Na jó! - bekopogtam

- Igen – jött bentről a hang

- Annyeonghasseyo! – léptünk be

- Foglaljanak helyet.                                                               

- Köszönjük – ültünk le

- Nyugodtan tegezzen minket – mosolyogtam rá

- Rendben…

- Stephanie és Luna – fejeztem be mondatát

Jó sokat beszélgettünk. Nem is gondoltam volna, hogy a főnök ilyen kedves. Sokkal inkább olyan szigorúnak hittem.

- Lányok a Beast – hez fogtok költözni.

- A Beast – hez? –sokkoltunk le

- Miért? Nem tetszik? De költözhettek a BTOB-hoz is.

- Nem, nem. Jó lesz a Beast.

- Ha lehetne, még ma költözzetek oda.

- Rendben. Köszönjük szépen. – hajoltunk meg – viszlát!

Visszamentünk a szállodába és elkezdtünk pakolni, amikor kopogtak. Barátnőm kinyitotta az ajtót és a Beast állt ott teljes életnagyságban. Próbáltuk visszafogni magunkat, hogy ne tűnjünk olyan őrült fanoknak. 

- Mehetünk? – kérdezte Do Joon

Gyorsan begyömöszöltük még a maradék cuccunkat. A portán gyorsan elrendeztem a számlát és már indultunk is. Nagyon udvariasak voltak, megkérdezték hogy vihetik-e a bőröndjeinket. Egy kisbusz bárt minket odakinn. Beültünk a kocsiba és bemutatkoztunk egymásnak.

- Sziasztok. Én Stephanie Hwang vagyok, de szólítsatok csak Tiffany-nak vagy Tiff-nek, ahogy tetszik. Ő pedig a barátnőm Park Sun Young.

- Hello! Szólítsatok nyugodtan Luna-nak.

- Gondolom ti már ismertek minket? – kérdezte GiKwang

- Igen. Nagyon szeretjük a zenéiteket.  

Az odavazető úton sokat beszélgettünk, kicsit jobban megismertük egymást. Fél óra múlva megérkeztünk. Gyönyörű nagy ház volt kívülről, de ami odabent fogadott minket…

1.fejezet

20. születésnapomra a szüleimtől kaptam két db Koreába szóló jegyet. Nagyon megörültem neki és a legjobb barátnőmet Luna-t viszem magammal, aki szintén K-POP fan, mint én. Én kb. 1,5 éve vagyok kpopper, a Beast által ismertem meg ezt az életérzést amit a K-POP adott számomra. Felhívtam a barátnőmet.

- Szia! – vette fel

- Szia! Holnapután este a 7-es géppel megyünk Koreába! – mondtam izgatottan

- M-mivan? – értetlenkedett – Ez most komoly?

- Ja. Halál komoly, szóval készülődj.

- De… hogy..mi..miért Tiff?

- Majd elmesélem, na szia!

Eljött a várva-várt nap. Mindent összepakoltam, elköszöntem a szüleimtől. Kimentünk a reptérre és felszálltunk a gépünkre. Útközben elmeséltem a barátnőmnek mindent. Az odafelé vezető utat végigaludtuk. Szólt az utaskísérő, hogy fél óra múlva leszállunk. 

- Vigyázz Szöul jövünk! – mondtuk, majd elnevettük magunkat

Leszálltunk. 

- El sem hiszem, hogy itt vagyunk – mondtam

Az egyik szállodába már előre le volt foglalva egy szoba nekünk. Fogadtunk egy taxit. Elmondtuk a sofőrnek a címet.

- Köszönjük – szálltunk ki a kocsiból

Megkaptuk a szobakulcsot a londiner, felvitte a bőröndjeinket. Bevittük őket a szobába. Kétágyas gyönyörű tágas szoba. A városra nyílik egy kis terasz. Szép lehet a teraszról este a kivilágított városra tekinteni. Ledőltünk az ágyra és a mennyezetet kémleltük.

- Látod, valóra vált egy gyermekkori álmunk – törtem meg a csendet

- Igen, és még mindig nem tudom felfogni – mondta barátnőm

- Nézzünk valami állást a neten, mert valamiből meg kell élni, ha elfogy a pénzünk, és én nem terveztem egy ideig hazamenni, és albérletet is keressünk – kaptam elő a laptopomat

Sokáig keresgéltünk, kezdtük feladni, de a szerencse végül ránkmosolygott. A Cube Entertainment sminkeseket keres.

 - Ehhez mit szólsz? – mutattam az említett cikkre – Úgyis imádjuk a Cube-osokat.

- Jó. Próbáljuk meg.

Bepötyögtem a cikknél található telefonszámot.

- Halló! – szólt bele a főnök

- Annyeonghasseyo!

- Miben segíthetek?

- A sminkesi állás iránt érdeklődöm, vagyis érdeklődünk.

- Van tapasztalatuk?

- Persze, már voltunk nemzetközi modellversenyeken is.

- Rendben, felveszem önöket.

- Nagyon szépen köszönjük. Viszhall. – tettem le

- Na… na..na? – kíváncsiskodott Luna

- Felvettek – örültem együtt barátnőmmel

- Mikor kezdünk? – kérdezte

- Még nem tudom, majd biztos szól a főnök.

Kicsit pihentünk. 

- Nincs kedved fagyizni? – kérdeztem Luna-t

- De. Menjünk.

Elmentünk fagyizni és a délután további részét városnézéssel töltöttük. Kezdett sötétedni ezért visszaindultunk a szállodába.

- Ah… lejártam a lábam – estem be a szobaajtón

- Tiff te már elfáradtál? Én még nem.

Barátnőm úgy pörgött, mint egy kematoxos légy. Nem létezik, hogy ő még nem fáradt el. J Gyorsan letusoltunk és lefeküdtünk aludni.

Bevezetés

Két barátnőről szól, akik Koreába utaztak és állást is kaptak a Cube Entertainmentnél. Ott sminkesként dolgoznak.  Mindkettejüknek van egy kedvence a csapatból. A többit majd meglátjuk, hogy alakul.

Szereplők:

Beast

Stephanie Hwang

 

Tiffany a főszereplő és Luna a legjobb barátnője. Anyukája magyar, apukája pedig koreai.

Park Sun Young (Luna)

Tiffany legjobb barátnője, és az anyukája magyar, apukája szintén koreai.